A Krasznai Református Egyházközség kórusa felemelő énekkel tolmácsolta az ünneplő sereg imádságát: Uram én mindenért hálát adok. Egyébként igen szép számban képviseltette magát a szilágysági gyülekezet, többek között mind a két lelkipásztora, gondnoka és kántora is jele volt. Nem véletlenül, hiszen a patóházi lelkész első szolgálati helye Kraszna volt.
Tolnai János házigazda lelkész köszöntő beszédében részletesen kitért minden adományozóra, a templomban elhelyezett tábla is felhívja rá a figyelmet: a templom megújult hívő emberek adományaiból: az egyházközség nőszövetsége, presbitériuma, gyülekezeti tagok, külföldiek, más egyházközségek, más felekezetűek, közéleti személyiségek magukénak tudták az ügyet, éppen ezért látványos a siker, melyért egyedül Istené a dicsőség.
Kiss József a Szatmári Református Egyházmegye főjegyzője kezdte az igei áldások sorát: „Mert tudjuk, hogy aki szűken vet, szűken is arat, és aki bőven vet, bőven is arat. Mindenki úgy, ahogy eltökélte szívében, ne kelletlenül vagy kényszerűségből, mert a jókedvű adakozót szereti Isten. Mert Istennek van hatalma arra, hogy bőségesen rátok árassza minden kegyelmét, hogy mindenben mindenkor minden szükségessel rendelkezzetek, hogy bőven teljék minden jótéteményre." (2Kor 9.6-8) Ezt követően a többi megjelent lelkipásztor is tolmácsolta áldásul Isten szavát. Erdei D. István parlamenti képviselő az Isten által felajánlott szeretet elfogadására bízatott, majd a szót kapott a község volt és jelenlegi vezetője is.
Nemzeti imánk eléneklése után az ünneplő gyülekezet átvonult a felavatandó gyülekezeti központhoz, ahol a Patóházai Református Egyházközség kórusa Tolnai Zelma vezénylésével szolgált, a püspök áldástolmácsolásával pedig felavatásra került a Sarepta Gyülekezeti Központ, mely a régi óvoda felújításával nyert új küldetést.
„Mivel pedig, atyámfiai, teljes bizalmunk van a szentélybe való bemenetelhez Jézus Krisztus vére által, azon az új és élő úton, amelyet ő nyitott meg előttünk a kárpit, vagyis az ő teste által; és mivel nagy papunk van az Isten háza felett: járuljunk azért oda igaz szívvel és teljes hittel, mint akiknek a szíve megtisztult a gonosz lelkiismerettől, a testét pedig megmosták tiszta vízzel. A reménység hitvallásához szilárdan ragaszkodjunk; mert hű az, aki ígéretet tett. Ügyeljünk arra, hogy egymást kölcsönösen szeretetre és jó cselekedetre buzdítsuk. Saját gyülekezetünket ne hagyjuk el, ahogyan egyesek szokták, hanem bátorítsuk egymást; annyival is inkább, mivel látjátok, hogy közeledik az a nap." (Zsid. 10,19-25) Ez volt a mottója a hálaadó ünnepségnek. Isten áldja a felújított templomban és gyülekezeti központban folyó lelki munkát!